Az üvegházi üvegházszerkezet főleg üvegház alapot, üvegházhatást okozó acélszerkezetet és alumíniumötvözet szerkezetet tartalmaz.
1. Alaposztályozás Az üvegház alapja független oszlopalapokra és szalagalapokra oszlik. A belső oszlopokhoz vagy az oldalsó oszlopokhoz független alapokat lehet használni, a szalag alapokat pedig elsősorban az oldalfalakhoz és a belső válaszfalakhoz.
2. A tervezési követelmények alapja A tervezés előtt gondosan elemezni kell az építkezés geológiai adatait. Az egyik a helyszín geológiai felmérési jelentése (fontos, nagyszabású üvegházhatású projektek esetében); a másik az építkezés vizsgálata (általános projektekhez); A harmadik a közeli projektek tapasztalatain és referencia geológiai adatokon alapul (kis projektek esetében). Az alapzat tervezésénél az erősség követelményeinek való megfelelés mellett elegendő stabilitással és képességgel kell rendelkeznie az egyenetlen ülepedés ellen. Az oszloptartókkal összekapcsolt alapnak szintén megfelelő vízszintes erőátadással és térstabilitással kell rendelkeznie. Az üvegház alsó felületének a fagyott talajréteg alatt kell lennie, és a fűtőház az éghajlatnak és a talajminőségnek megfelelően figyelembe veheti a fűtés hatását az alapozás fagyási mélységére. Az alapzat aljának általában több mint 0,5 méterrel kell lennie a kültéri talaj alatt, és az alapzat teteje és a kültéri talaj közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint 0,1 méter, hogy megakadályozza az alapozás kitettségét és hátrányosan befolyásolja a művelést. A különleges követelmények kivételével az üvegházhatást okozó alapfelület és a beltéri talaj közötti távolságnak 0,4 méternél nagyobbnak kell lennie. Az üvegház acélszerkezetéhez kapcsolódó beágyazott részek mind az alapzat tetején vannak elhelyezve, és a beágyazott részek kialakítása is fontos része az alapzat tervezésének. A beágyazott részek és a felépítmény közötti kapcsolat elsősorban a csuklós csatlakozást, a szilárdítást és a rugalmas csatlakozást foglalja magában. A különböző csatlakozási módok szerint a tervezési és kivitelezési módszerek is eltérnek, de minden beágyazott alkatrésznek biztosítania kell a jó kapcsolatot az alapozással és a felső szerkezet áthelyezését. Az eljövõ erõ helyesen kerül továbbításra az alapítvány felé.
3. Alapozási anyagok és szerkezeti jellemzők
(1) Független alapítvány. Általában vasbetont használnak. Az építési módszerből az önálló alapot két módszerre lehet felosztani: teljes helyben öntött és részleges helyben öntött. A teljes helyben öntés elfogadja az építkezés támogatásának és az integrált öntés módszerét; a cast-in-place módszer egy része elfogadja az alapozás rövid oszlopos előgyártásának és az alap párna helyszíni öntésének módszerét. A két módszer a konkrét helyzetnek megfelelően választható ki. A helyben öntött módszer jó integritással és alacsony költséggel rendelkezik; egyes helyben öntött módszerek költségei magasabbak, de gyors az építési sebesség, és az építés minőségét könnyebb garantálni.
(2) Csík alapozás. A falazatszerkezetet (tégla, kő) általában használják, az építkezést szintén helyszíni falazat végzi. Az alapzat tetejére gyakran vasbeton gyűrűs gerendát állítanak beágyazott részek telepítéséhez és az alap merevségének növeléséhez. Ezenkívül az oldalfal alapja a független alap és a szalagalap vegyes alkalmazását is alkalmazhatja. Az érkező erővel a szalagalapot csak a válaszfal részeként használják. (3) Óvintézkedések az alapzat építéséhez. Az alapozás során biztosítani kell az oszlop magasságának és tengelyének helyességét. A berendezéseket, a csővezeték-nyílásokat és a telepítést időben el kell temetni. Az építkezés után szigorúan tilos az alapozás megrongálása.
