Problémák és ellenintézkedések a többrétegű üvegházak építésében
A többrétegű üvegházépítés fejlődése vak, ami főként két szempontból tükröződik: az egyik a vakság a napenergia-üvegházak területének bővítésében, amely pénzt pazarol és alacsony hatékonyságú; a másik a napenergia-üvegházak típusainak, szerkezeteinek és alkalmazásainak konvergenciája. Jelenleg a napenergia-üvegház fejlődésének stabil területen kell alapulnia, növelnie kell a konnotációt, és az előny irányába kell fejlődnie. Meg kell választani a megfelelő üvegházhatású típust, szerkezetet és támogató berendezéseket a használatnak megfelelően, azaz a felhasználási és termelési igényeknek megfelelően különböző méretű, specifikációjú és minőségű napelemeket kell építeni, és törekedni kell arra, hogy gazdaságosak, modernek és hatékonyak legyenek.
Kevésbé ellenálló a természeti katasztrófákkal és nehézségekkel szemben. A téli gyümölcs- és zöldségtermelésben meglévő problémák az alacsony hőmérséklet alatti, a hideglelő sérülések és a fagyási sérülések hatása, nyáron pedig magas a beltéri hőmérséklet. Ez nemcsak csökkenti a zöldségek hozamát és minőségét, hanem a termelés stabilitásához is kapcsolódik. Az ellenintézkedések a következők: a napelemes üvegháznak egész évben rögzített vagy ideiglenes fűtőberendezéssel kell rendelkeznie, nyáron pedig hűtési intézkedéseket kell hoznia. Egy másik fajta katasztrófa a kártevők és a betegségek károsodása. Modern, átfogó megelőzési és ellenőrzési technológiát kell elfogadni, a megelőzésre kell összpontosítani, meg kell erősíteni a nyomon követést és alacsonyabb szintre kell csökkenteni a katasztrófákat. A kártevők elleni védekezés tekintetében a megelőzés és a termelés kettős ellenőrzéséről át kell térni a háromkomponensű védekezésre (ellenőrzés, termelés, szennyezés).
A többrétegű üvegházakban a zöldségtermesztés modern termesztési rendszerét még nem hozták létre. A napkollektoros üvegházban a modern művelési rendszer létrehozásának a föld és a tápanyagok ésszerű felhasználásán kell alapulnia, ami elősegíti a kártevők és betegségek elleni védekezést, valamint a folyamatos talajművelés akadályait, és megvalósítja a modern zöldségek piacorientált kezelését. Változtassa meg a jelenlegi folyamatos vetésforgórendszert, hajtson végre ésszerű nagyszabású vetésforgót (üvegházcsoportos növényi vetésforgó), változtassa meg a zöldségtermesztési és -termesztési típusok véletlenszerű kiválasztását, egyesítse az ökológia, az erőforrások és a régiók előnyeit, valósítsa meg az intézményesített ültetést, és változtassa meg a meglévő betakarítást a piaci igényeknek megfelelően. Művelési rendszer, de nem azért, hogy átmeneti előnyökhöz jusson az üvegházhatást okozó gázok fenntarthatóságáról való lemondás rovására.
