1984-ben a nyersszén nemzeti kibocsátása 772 millió tonna volt, a műtrágya kibocsátása 148 200 tonna, a cement kibocsátása pedig 121,08 millió tonna volt, a harmadik helyen a világon. Az acéltermelés 43,37 millió tonna, a negyedik helyen áll a világon; a nyersolaj kibocsátása 114,53 millió tonna, a hetedik helyen áll a világon. 1984-ben a vállalkozások száma országszerte elérte a 437 200-ot, a befektetett eszközökbe történő teljes beruházás 118,52 milliárd jüan volt, és az alkalmazottak száma 475,97 millió volt.
Kína mezőgazdasági termelése és mezőgazdasági gazdasága korszakalkotó történelmi fordulóponthoz érkezett. A vidéki gazdasági reformok nagymértékben felszabadították a társadalmi termelőerőt, és a mezőgazdasági termelés példátlanul jó helyzetet látott. A "hatodik ötéves terv" időszakában a mezőgazdasági termelési érték átlagos éves növekedése 8,1% volt, ami a leggyorsabb mezőgazdasági fejlődési időszak volt a Kínai Népköztársaság megalapítása óta. 1984-ben a teljes mezőgazdasági termelési érték elérte a 306,2 milliárd jüant, ami 9,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és a gabonaolaj teljes kibocsátása 5,1%-kal, 21,1%-kal és 12,3%-kal nőtt az előző évhez képest. Az ázsiai és csendes-óceáni térség főbb országaihoz képest Kína jelentős mezőgazdasági termékek termelése vezető pozícióban van, néhány termék kivételével. Például 1984-ben a szemek teljes kibocsátása 40,07,12 millió tonna volt, a gyapot teljes kibocsátása 6,077 millió tonna, a tungolaj teljes kibocsátása pedig 75 000 tonna volt, amely a világ első helyén áll. Kína mezőgazdasági termelése specializációvá, kereskedelmivé és modernizációvá alakul át. 1984-ben 3,19 millió tonna gabonát exportáltak, és 1985-ben elérte az 5 millió tonnát. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslései szerint Kína valószínűleg 1990-re jelentős élelmiszer-exportőrré válik a kínai mezőgazdaság "rendkívüli növekedése" miatt.
